Brewhouse bash! - Serfőzdei bunyó

A Games Workshop 1998-ban jelentette meg a játékot print&play formátumban, és amennyire én tudom, azóta sem változtattak rajta. Ami azért jó, mert megmaradt olyan egyszerű játéknak, ami manapság már igazán ritkaság, és meglehetősen költséghatékony. Ki kell nyomtatni az 5-6 oldalas szabályt és a hozzá tartozó kocsma alapraját, kivágja az ember a kellékeket, készít figurákat, és összeszed egy marék kockát, Aztán mehet is a játék.

A játék lényege

Réges-régen Gork és Mork megteremtette az első, majd a második orkot a földön, ezt követő három lélegzetvétel múlva kialakult a legősibb ork művészet, az egymás agyba-főbe való verése. Idővel az ork kultúra oly magasságokba emelkedett, hogy be kellett látni, hogy a fent említett ősi művészet mai képviselőinek igazán több járna, minthogy az útszéli porban éljék ki alkotói burjánzásukat. A művészet hódolói gyakran fordultak ihletért a gombasörben rejtőző múzsához, hogy aztán a serfőzde előtti úton eldöntsék, hogy ki a legnagyobb művész a helyi alkotói körben. Sajnálatos tény azonban, hogy a globalizáció, mint megannyi virágzó civilizációban, itt is egyre gyakrabban okoz komoly fejtörést az alkotóknak, amikor egy vaddisznó vontatta szekér képében áthalad a művész fent említett testrészén, így befolyásolva a kialakulni készülő kompozíciót. Jött hát a nagyszerű mentő ötlet miszerint a performansz a serfőzde falain belül épp oly jól megvalósítható mint odakint a szabad ég alatt, és ezzel megalakult a Serfőzdei bunyó.

Szabályok

Mint említettem a szabályok roppant egyszerűek. Lényegében a kocsmában kialakuló verekedés közben kell az ellenfelek életpontjait nullára csökkenteni, hogy aztán az utolsó talpon maradó legyen a legény a gáton…akarom mondani a bárpulton.

A játékmenetet tekintve első körben megalkotjuk a karakterünket ami abból áll, hogy kidobjuk az életpontjainak számát, valamint egy speciális képességet, amit a csetepaté során tudunk majd kamatoztatni. Amint ez megvan, felhelyezzük a kocsma alaprajzára a bunyó közben használható székeket és üvegeket. Végül mindenki felteszi a figuráját is, és kezdődhet a móka.

A verekedés folyamán, amikor sorra kerülünk, vagy két akciót vagy egy akciót és a speciális képesség

ünket használhatjuk. A akciók alkalmasak a mozgásra, tárgyak felvételére, illetve eldobására. Az ellenfél bántására használhatunk ütést, ráugorhatunk, ha már a földön van, illetve egy magasabb pozícióból (asztalról, bárpultról, vagy extrémebb esetben az erkélyről) rávetődhetünk a kiszemelt áldozatra.

A képességek is változatosak és mókásak. Lehetőséget adnak arra, hogy nyafogva dobjuk félre az önbecsülésünket, ezzel megúszva néhány pofont, de akár arra is, hogy a társunkat felkapjuk és jól földhöz vagy épp egy másig ivócimborához vágjuk a szerencsétlent, végül, de nem utolsó sorban, ott van még a szemkinyomás nagyszerűsége is.

Minden támadással van esélyed, hogy az ellenfél életpontjaiból lefaragni, és amikor 0-ra ér, akkor elájul az illető. Természetesen minden alkalommal, amikor újra sorra kerülne, egy hatos dobással magához térhet, és újra csatlakozhat a pofozkodáshoz.

Az nyer, aki utoljára talpon marad.

 Összegzés

Szerintem egy jópofa játék, amit érdemes legalább 5-6 vagy több résztvevővel tolni. A szabályok könnyen tanulhatóak, és nagy pozitívuma, hogy olcsó. Én a játéktáblát felnagyítattam annyira, hogy a Warhammeres figurák kényelmesen elférjenek rajta, és le is lamináltattam, hogy ha esetleg a verekedés közben kilötyög a sör, akkor se károsodjon a játéktér. Egyedül a szabályok hézagosak kicsit, de néhány házi szabállyal könnyen tisztázni lehet a kérdéses dolgokat.

Az alábbi linken letölthető az eredeti szabály:    Brewhouse bash! szabály   

A magyar szabályok pedig megtalálható a TÁR_HELY-en, köszönet Tibi-the-One-nak

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.