RISK 2210 AD. – Társasjáték ismertető

A RISK 2210 A.D. egy stratégiai társasjáték, amivel több mint tíz évvel ezelőtt az Avalon Hill (aki egyébként a Hasbro) jelent meg a piacon, és bár maga az alapjáték ma már ritkaságszámban megy, még mindig megtalálható a szakboltok polcain. Egyébként ahogy a neve is engedi következtetni a RISK, vagy ahogy itthon ismerősebb, a Rizikó társasjátékok csoportjába tartozik, csak itt nem történelmi, hanem Sci-Fi csatákat bonyolíthatunk le. A játék egyébirán nagyon sikeres, hiszen vagy egy tucat kiegészítőt gyártottak le hozzá, ami önmagában egy szép teljesítmény, különösen, hogy az idők folyamán több kiadó is megszerezte a jogokat, majd idővel túladott rajtuk.

Kinézetre egy kb 25*25*15-ös doboz (ezt saccra mondom), az alján egy kép a játéktábláról, a tetején meg kép lépegetőkről, és egy Parancsnokról. Elöljáróban mondanám el, hogy a játék teljesen angol nyelvű, de mivel öcsémmel kaptuk karácsonyra, szerettem volna, ha tudunk a családdal játszani, ezért előzetesen lefordítottam magyarra, a parancskártyákkal együtt, így akár az angolul nem tudó (vagy kevésbé jól olvasó) ismerősöknek sem gyűlik meg vele a baja.

A Játéktábla a jövőbeli Föld képét ábrázolja, ami a mostanira eléggé hasonlít, csupán egy-két sziget/kontinens kissé összébb csúszott (a lemez tektonika miatt ugyebár), illetve víz alatti városok/kolóniák is létre jöttek. A játék érdekessége még, hogy a Holdat is módunkban áll elfoglalni, de erről később még lesz szó. A játékhoz tartozik még egy pontozási táblázat is, ahol győzelmi pontjainkat vezetjük.

A játék lényege, hogy egy öt éves (öt körös) háború alatt, a lehető legtöbb győzelmi pontot szerezzük. Az alapszabályok nem tartalmaznak újdonságot annak, aki ismeri a hagyományos Rizikó szabályait, de azért a következőkben szólnék ezekről néhány szót.

Harcrendszer

A rizikóban a támadó 1,2,3 a védő pedig 1 vagy 2 kockával dobhat. A védő akkor dob 1 kockával (D6), ha 1 modellje áll az ostromlott területen, minden más esetben (azaz ha kettő vagy több figurája van) 2 kockával dob. A támadó mindig n-1 kockával dob, ahol n a modelljeinek száma, de maximum 3 kockával dobhat. Három támadó figura pl. 2 kockával támad, míg nyolc figura 3-al. Megtörténik a dobás, és ha mindkét fél 1-nél több kockával dobott, akkor a legmagasabb majd a második legmagasabb értékeket hasonlítják össze. Például a támadó 3,4,5 a védő 6,2-és dobással rendelkezik. A két legmagasabb miatt (5 vs 6) a támadó veszít egy figurát, majd a következő legmagasabb miatt (4 vs 2) a védő is veszít egyet. Értelemszerűen, ha az egyik fél csak egy kockával dob, akkor csak az első legmagasabb dobások kerülnek összehasonlításra. Döntetlen esetén a védő nyer. A támadáshoz még annyit, hogy egy területet, csak egy szomszédos területről lehet megtámadni. Az, hogy egy körben mennyiszer támadunk nincs megszabva, ráadásul, ha úgy érezzük hogy egy területet nem tudunk bevenni, akkor az első dobássorozat után be is szüntethetjük a támadást az adott terület ellen.

Miben más?

A RISK 2210 azonban nagyon sok újdonságot tartalmaz, amitől szerény véleményem szerint sokkal jobb az eredetinél. Először is, a játékban van egyfajta pénz, amit energiának hívunk. Minden kör elején amikor a játékosok megállapítják a győzelmi pontjaikat (elfoglalt területek+kontinens bónusz) a jelölőjüket a pontozási táblázat megfelelő helyére teszik, majd leolvassák mennyi katonát és energiát kapnak. Ebből az energiából kezdetben nincs sok, és nagyon sok mindenre kell. Mire?

Először is, minden kör (az első is) egy licittel indul. A játékosok titokban eldöntik mennyi energiával licitálnak, majd felfedik tétjeiket. A legmagasabb energiával licitáló dönti el először, hogy hányadiknak szeretne jönni. Fontos, hogy a licit nyertese nem csak az első helyet választhatja, a lényeg hogy ő választ először, majd sorban a többiek.

Energiából lehet még venni Hadvezéreket, Parancskártyákat, és Űrállomásokat is. A játékban ötféle hadvezér van, földi, vízi, nukleáris, diplomáciai, és űrbéli. Ők egyrészt arra jók, hogy ha van megfelelő hadvezéred, akkor vehetsz nekik megfelelő parancskártyákat. Másrészt pedig arra, hogy a diplomáciai hadvezéren kívül a többiek, bizonyos szituációkban D6 helyet D8-al dobnak támadáskor. Így például egy Földi Hadvezérrel megtámogatott sereg egy D8-al és (ha elég nagy a sereg) két D6-tal dobhat támadásko,r ha szárazföldi területen támadnak. A vízi hadvezér vízben dob D8-al, az űrbéli a Holdon, a Nukleáris pedig az összes területen. Kijöhet olyan eset is, hogy több hadvezér vezeti a támadó sereget, és mindnek megfelelő a szituáció is. Ilyenkor akár 3 D8-al is dobhatsz, ami mondjuk a max 2 D6-os védőkkel szemben elég nagy előny. Fontos azonban, hogy az elfoglalt területre mindig legalább annyi, és olyan figura kerül át, amilyen kockákkal utoljára dobtál. Azaz ha egy hadvezér visz egy nagyobb sereget és 1 D8 és 2 D6-tal dobsz, legalább 2 alapegységet és a hadvezért is át kell vinned az elfoglalt területre.

Energiából vehetőek a Parancskártyák is. A hadvezéreknek megfelelően öt pakli parancskártya van, miden kártyának 1 energia az ára, de csak akkor vehetünk parancskártyát, ha van hozzá hadvezérünk. A Parancskártyákról annyit kell tudni, hogy a megvétel után még lehet kijátszási költségük, így érdemes néhány energiát megtartani a vásárlás utánra is. A kártyákat nem nézhetjük meg amíg be nem fejeztük a vásárlást, így elkerülhető az a jelenség, amikor a játékos vesz 1 kártyát, megnézi mi az, és ha nem tetszett neki vesz még egyet.

A kártyákról bővebben: A Nukleáris kártyákkal bombázni tudunk főleg, vannak nagyon durván pusztító kártyák is, de van pár olyan, amivel önmagunkat is megszivathatjuk. Kedvencem az armageddon – amit eddig még sosem sikerül kijátszani ugyan – azt tudja, hogy ha a játékos kijátssza, az összes játékosnak is ki kell játszania az összes Nukis kártyáját, költségmentesen… Bumm, bumm bumm. Nukleáris parancskártyával tudunk még bérgyilkolni is, ezzel a többiek hadvezéreit leszedni igen jó eséllyel.

A Vízi parancskártyákkal például plusz energiához juthatunk, emellett vízi területeinkre hívhatunk erősítéseket. A Szárazföldikkel nagyon sok erősítést kaphatunk, vagy éppen akkor játszhatjuk ki ha minket támadnak meg, és az ostromlott területünkre ezáltal embereket rakhatunk. Elég kellemetlen tud lenni mikor valaki támad, és hirtelen az ellenfele lesz túlerőben. A Diplomáciai kártyákkal el tudjuk érni hogy a többiek energiát adományozzanak nekünk, vagy hogy egy teljes körig ne támadjon meg minket egy (vagy ha két olyan kártyánk van) kettő ellenfél. Ez a szövetség azonban egyoldalú, én a saját körömben üthetek bárkit, majd ha engem meg akarnak támadni kijátszom, és a támadás nem jön létre, továbbiak pedig nem indíthatóak ellenem az adott játékostól. Az Űrbéli parancskártyák erősítést hozhatnak a Holdon, energia szerző kártyák, és védelmi kártyák.

Ha már Hold, ideje szólni az Űrállomásokról. Ezek a kis bázisok 5 energiába kerülnek (szóval még a 2-3. körben is elég drágának számítanak), viszont körönként +1 egységet adnak, mint amennyi a pontozási táblázatból adódna. Emellett minden egység D8-al védekezik ha van Űrállomás a területen (azaz ha van 2 figuránk az már a maximális 2D8-as védekezés), illetve innen indíthatóak egységek a holdra. Ehhez nem kell más, mint hogy legyen játékban valahol 1 Űrbéli hadvezérünk (nem fontos az űrállomásban lennie), és néhány egységünk az Űrállomás területén. Ha ez a két feltétel adott, akkor a területről az összes figurát vihetjük hódítani a ’Hódra’. Az Űrállomás további előnye, hogy egyedül is tartja a területet, azaz nem kell egységet hagynunk ott, ahol Űrállomásunk van ahhoz, hogy az uralmunk alatt maradjon a terület. Vigyázni kell azonban, mert ha az ellenfél valahogy elfoglalja az Űrállomásunkat, akkor ő ingyen a saját színére cserélheti azt.

A játék különbözik az eredetitől abban is, hogy a sok vízi kolónia miatt, egy-egy kontinens most még több helyről támadható mint azelőtt, ezért aztán a játékosok sosem érezhetik biztonságban magukat (főként igaz ez akkor ha valaki Ázsiát birtokolja). A folyamatos rettegés akkor hág a tetőfokára, mikor valaki felkerül a Holdra, onnan ugyanis a megfelelő parancskártyával le lehet támadni a Föld egy random területére, így aztán lehet dobni a kukába a jó öreg „megerősítem a határokat és jó vagyok” taktikát. Elég ha egyszer véletlenül lepottyan egy támadó sereg a hátországba, ahol minden szomszédos területünkön 1-1 figura van, ahhoz hogy totális csődbe boruljunk. Szintén újdonság, hogy a játék elején ki kell jelölni 4 random területet, ahol Nukleáris sivatag van (Fallout :D), ide nem léphetünk egységeinkkel, nem lehet oda támadni sem, áthaladni sem, semmi. Még nem volt ilyen, de öcsémmel egyszer kitaláltuk milyen poénos lenne, ha egy 4 területből álló kontinens (D-Amerika, vagy Ausztrália) teljesen le lenne pusztulva…

Játékmenet

Az előkészületekben felhelyezzük a játéktereket, kijelöljük a Lepusztult területeket, elhelyezzük a kártyapaklikat az asztalon. Utána mindenki lerak egy egységet az elfoglalatlan területek valamelyikére, egészen addig amíg van üres terület. Mikor elfogytak, a maradék katonáinkat hármasával letesszük a már általunk uralt területekre.

A játék maga, több szakaszból áll. Először is a Licittel kezdünk. Miután kialakult a sorrend, az első játékos összeszámolja a győzelmi pontjait. Ez a szám az általa birtokolt területek száma és a kontinens bonuszok. Például ha elfoglaltam Dél-Amerikát ami 4 területből áll az, 4 pont, és +2 kontinens bonusz, azaz összesen 6 győzelmi pont. Ez Ázsiánál vicces, ami rengeteg terület, és +7 pont, ha uralod. Ez után a győzelmi jelzőt a megfelelő helyre csusszintva le kell olvasni mennyi katonát és energiát kapunk, majd jön egy vásárlós rész, ahol hadvezéreket, űrállomásokat és kártyákat vehetünk. Ez után van lehetőségünk kijátszani a kártyák 80%-át, majd jöhet a fentebb már ismertetett háborús rész. A játékos köre az átcsoportosítással zárul, amikor is, az egyik területéről katonákat vihet át egy másikra. Ezt megismétli az aktuális sorrendben a többi játékos is, majd ha az utolsó is végzett, ismét licit jön, és újabb év kezdődik. A játék öt éven át (öt körig) tart, az ötödik év végén, az utolsó játékos körének befejezte után, mindenki megszámolja mennyi győzelmi pontja van, s a legmagasabb pontszámot birtokló játékos nyer. Mivel a játék csupán öt körös, így körülbelül 2-4 órát vesz igénybe. Mi eddig max. 4-en játszottunk, és áltagosan 2,5 óra alatt lezavartunk egy partit, ami azért elég jó egy stratégiai játékhoz képest.

Összességében nekem nagyon tetszik a játék, amit sajnálok benne az mindössze az, hogy nem lehet hatan játszani

Ui.: A szabálykönyv és a kártyák magyar fordítását a tárhelyen megtaláljátok. Ha helyesírási hibával találkoztok benne, írjátok meg hogy hányadik oldalon, melyik sor, melyik szó. Köszönöm!

(Hamarosan megosztom veletek a stratégiai ötleteket taglaló irományt is - a szerk.)

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.