2012.05.31. 21:50, Tibi-the-One
Külső
Először is: a nevéhez híven, tényleg elfér zsebben. A doboz nem foglal több helyet egy nagyobb méretű pénztárcától. A fedelén egy elf és egy ork feje látható, kissé rajzfilmes dizájnban (ez a fajta ábrázolásmód egyébként a kis egység-kártyákra is igaz).
Belső
Ebben kevesebbet tudok nyilatkozni, én használtan vettem a társast, így a hozzá való kockákat sem kaptam meg (ugyanis a volt tulajdonos kicserélte azokat egy dobókockás karkötőről leszedett kockákkal…) Lényegében a dobozban találunk 20 Parancs/Seb jelzőt (ebből az enyém sajnos csak 19-et tartalmaz, de a játékok 90%-ban nem fog kelleni az öszses jelző), és fajonként 30 Troop kártyát. Ezek a Troop kártyák pici, ámde igen jóminőségű vastag, és kemény lapból vannak.
A Lapok (Alapok?)
A következő részben felsorolásra kerül a lapokon látható fontosabb szimbólumok ismertetése.
Először is, minden lapnak van egy pontértéke, és csak úgy mint a többi wargame-ben is, ezeket összeadva kapjuk meg seregünk nagyságát. Ha megállapodunk egy 60 pontos meccsben, a Troopok összpontszáma nem mehet 60 fölé.
Másodszor: minden lapnak van egy másik jellemzője is, aminek konkrétan nincs neve. Ez egy 1-4-ig terjedő szám, ami azt mutatja meg, hogy adott Troop mennyi másik Troop kártyával alkothat együtt egy Egységet (Unit). Például egy 1-es szekér csak önmagában létezhet a csatatéren, míg egy Ork Troopokból álló osztagban mindenki 4-es számmal rendelkezik, így ők akár 4 fős Unitot is alkothatnak. Természetesen nem csak azonos lapok kerülhetnek egy Unitba, megtehetjük, hogy képezünk egy Gnoll, Ork, Bugbear, Standard Bearer Unitot is, mivel mindannyian 4-és számmal rendelkeznek. Unit képzésnél tehát a legfontosabb, hogy mindig a legalacsonyabb számérték lesz a mérvadója anak, hogy a Unitba hány Troopot tehetünk.
Harmadszor: A Troopjaink általában rendelkeznek közelharci és/vagy távolsági találati számokkal. Ezeket fekete (közelharc) illetve fehér (lövés) kockák jelzik a kártya tetején. Ha egy Troopon egy 6-ost mutató fekete kocka van, az azt jelenti, hogy közelharcban 6-os dobásra az adott Troop okoz egy sebet. A jobb Troopok több kockával is rendelkeznek, pl 2 és 6, 3 és 5, vagy 4 és 4. Nyilván minél több féle dobásérték van egy Troopon, annál valószínűbb, hogy sebet okoz, viszont minél több van egy féle értékből egy Troopon, annál nagyobb sebzést fog okozni egy szerencsés dobással (pl a 4,4-és Bogármedve egy 4-es dobásra két sebet okoz, míg a 3,4-es Ork 3, vagy 4-es dobásra okoz egy sebet).
Negyedszer: A Troopok élete vércseppekkel van jelölve a kártyán. Akinek egy élete van, az egy sebtől már beadja a kulcsot, akinek kettő vagy több, arra kerülhet egy (vagy több) sebjelző találatonként, így tovább élhet, ha megütik. Ha a sebjelzők száma eléri a Troop életének számát, a lény meghal.
Ötödször: A Troopok többsége rendelkezik valami speciális képességgel, ennek szimbóluma is megtalálható a kártyán. Például a Troll körönként ledobhat magáról egy sebjelzőt, így jelképezve a gyógyulást, vagy az elf Hős „+2 Lövés” képessége, aminek segítségével a Hős 3 kockával lődöz (mellesleg 4,5,6-ra sebez = TÁP, főleg ha azt vesszük, hogy egy Troll 3 életes…). Vannak nagyon speciális képességek is, amiknek a használatáért parancsjelzővel kell fizetnünk, ilyen például az elf mágusok gyógyító varázslata, amivel Sebjelzőt vehetünk le a sérült egységekről.
Ezek alapján kell összeraknunk a seregünket. Itt a következőre ügyeljünk: az azonos Unitokba tartozó Troopokat egymásra halmozva kell tenned, az ellenfeled tehát csak a felső Troopot fogja látni, a seregek felrakásakor. Ebből már lehet taktikázni, például ha minden Unit tetejére Orkot teszek, nem fogja tudni az ellenfelem, hogy melyik Pakk lehet veszélyesebb, melyikben bújkál a Warlord, melyikben lehet esetleg egy Orkok irányította Goblin raj, és hasnolók. A következő fontos momentuma a Unitok összerendezésének, hogy a közelharci kockáinkat harmóniába hozzuk. Mivel még az azonos Troopokon belül is eltérő találati kockákkal rendelkeznek lapjaink (pl elf Spearmenből van öt darab a játékban, és ezek közelharci kockái sorra: 3,4 ; 5,6 ; 2,3 ; 2,6 és 4,5), érdemes elgondolkodni azon, hogy minél nagyobb találati esélyt akarok a Unitból kihozni, vagy inkább nagyobb sebzést. Előbbi esetben minél több féle kockát gyűjtsünk, utóbbiban egyféléből sokat.
Csatatér
A csatatér három oszlopból, és öt sorból áll. Mindkét játékosnak van egy jobbszárnya, balszárnya, és egy közepe (ez a három oszlop). Ezek a területek két részből állnak, egy első, és egy hátsó részből. A két szemben álló fél első sora között van az ütközeti zóna, itt történnek az ütésváltások. Támadni általában az első sorból lehet csak (akár lövés, akár roham a támadás), kivéve pár speciális dolgot, mint az orkok Katapultja vagy Kődobáló trolljai. Természetesen az elfek sem maradnak ki a messzire lövésből, náluk egy speciális Troop, a Captain csinálja azt, hogy az a Unit akihez csatolják a hátsó sorból is tud lőni.
Fontos, hogy nem muszáj minden szárny minden részébe Unitot tenni, sőt akár az egész balszárnyat is üresen hagyhatjuk. Azt viszont tudni kell, hogy az osztagaink csak az adott szárny első sorából intézhetnek támadásokat, a szemben lévő oszlop első sorába. Ha az első sor kipusztul, támadhatjuk a hátsót, ha kipusztítjuk az egyész oszlopot áttámadhatunk a szomszédos oszlop(ok)ba is.
A játék utolsó fontos elemét, a Parancs/Sebjelzőket a későbbiekben fogom ismertetni.
Kezdődjön a Harc!
A két szembenálló fél kockadobással határozza meg ki kezdi a seregek felrakását, és egyben azt is, hogy kié lesz az első kör. Aki nagyobbat dob az helyezi fel az első Unitját a harctér valamely zónájába (ami nem lehet az ütközeti zóna). Ezután az ellenfele rak fel egy Unitot, és ez így halad, míg valakinek el nem fogy a serege (ilyenkor a másik fél felteszi az összes maradék osztagot). Ha mindketten feltették a kis Unit pakkokat, akkor ezeket szétpakolják, mégpedig úgy, hogy az azonos osztagba tartozó Troopok egymáshoz érjenek, a különböző Unitok között pedig maradjon egy kis hely. Ezután kezdetét veszi az első kör.
A Játékban kétféle kör van, az egyik a Battle Round, a másik a Turn. Egy Battle Round több Turnből áll. A Battle Round elején megkapjuk a Parancsjelzőinket (seregünk minden 10 pontjáért egyet), ezután az aktív játékos elkezdi az első Turnt. Ez két részből áll. Az első rész egy opcionális átcsoportosítás, amiben ingyen (Parancsjelző elköltése nélkül) mozgathatunk egy Unitot egy szomszédos szektorba (első sorból hátsóba, középről a jobbszárnyba stb). A mozgás után kötelező elköltenünk egy (vagy több: lásd később) akciópontot, hogy végrehajtsuk az alábbi cselekedet közül az egyiket, valamelyik osztagunkkal, ami nem mozgott a kör előző részében. Ilyenkor szimplán csak helyezzünk az osztagra megfelelő mennyiségű parancsjelzőt, és hajtsuk végre a hadműveletet. Fontos, hogy az osztagokra helyezett parancsjelzőt a Turn végén nem kapjuk vissza.
A cselekedetek a következők: Tactical move, Charge, Carry on an Engagement, Leave an Engagement, Shoot, Use a Special Trait illetve Pass. Az első paranccsal mozgathatjuk az osztagot úgy, ahogy a kör első részében, csak mostmár parancsjelzőért. A második már összetettebb parancs, segítségével mindent elsöprő rohamra indíthatjuk harcosainkat. Ebben az esetben helyezzük a Unitra a jelzőt, és toljuk kissé az ütközet zóna felé. Az ellenfél ilyenkor rohamreakcióra jogosult. Rohamreakció lehet a lövés, ellentámadás, vagy a semmi is. Első esetben az ellenfél kiválaszthat a megtámadott szektorban egy távolsági kockával (vagy kockákkal) rendelkező osztagot, és dobhat lövésre. Ha marad túlélő rohamozó, akkor a támadókat irányító játékos dönti el, hogy melyik osztagba csattannak bele a harcosai. Ilyenkor az ellenfél harcosait is betoljuk az ütközeti zónába, és közelharc veszi kezdetét. A második rohamreakció az ellentámadás, aminek segítségével az ellenfél valamelyik osztagát a támadóink elé löki. Hasznos lehet, ha az íjászokkal már nem tudsz lőni (lásd később hogy miért), de egy közelharci osztagot betolsz a rohamozók arcába, így védve meg a távolsági egységet. Ha semmit nem akar tenni a rohamot fogadó fél, akkor a támadó kijelöli a roham célpontját, és középen megütköznek (nyilván ez a fogadó félnek nem kerül parancsjelzőbe), és kezdetét veszi a közelharc.
Közelharcban dobunk egy kockával, megnézzük mennyi (a kártyákon található) találati értékkel egyezik dobásunk, majd az ellenfél eltávolítja a veszteségeit (ha keletkezett). Minden találat egy sebpontot jelent (ez az egy sebes lényeket azonnal megöli). A rohamozó csapat +1 kockával dob közelharcra. A különleges képességek igen-igen megemelhetik a közelharci kockáink számát (a troll, ent, és hasonló lények 4-5, az ork fanatikusok akár 6 kockával is dobhatnak, irdatlan mennyiségű sebet okozva ezzel). Ha az ellenfélnek marad túlélő lénye, akkor visszatámadhat (általában 1 kockával, kivéve ha neki is van valamilyen speciális képessége). A többsebes modellkre is oszthatunk sérülést, ilyenkor rá kell helyezni a ráosztott sérüléssel megegyező Sebjelzőt. Ezek a jelzők a még fel nem használt Parancsjelzőink közül kerülnek ki (azoknak a másik oldala), és az egyes Turnok, és Battle Roundok végén is az egységen maradnak, azaz fogyasztják a továbbiakban kiadható parancsaink számát. Ha egy roham után az egyik fél kipusztul, a túlélő visszatér a saját szektorába. Ha mindkét félnek maradtak túlélői, akkor az ütközeti zónában maradnak, és később a Carry on an Engagement paranccsal folytathatják a küzdelmet, vagy éppen kiszállhatnak belőle a Leave an E
ngagement paranccsal. A Shoot paranccsal távolsági kockával rendelkező Unitunk lőhet az ellenfél azonos szektorának első sorába. Főleg elfeknek vannak olyan képességeik, amivel az alap 1 db lövéskocka helyett 2, vagy több kockával tudnak lőni. Szintén Parancsjelzővel használhatjuk az ütősebb karakterek képességeit, mint a már említett elf gyógyítóvarázslatok. Ha Passzolunk azzal igazából elégetünk egy parancsjelzőt, azaz az elpasszolt jelző az adott Turn és Battle Round alatt már nem használható fel.
Visszatérve a játékmenetre: Az aktív játékos a körében (Turn) ha akart végrehajtotta az ingyenes mozgását, majd elköltött egy parancsjelzőt, hogy valamelyik Unitját cselekvésre bírja. Ez után a következő játékos Turn-je jön, mozgat egy osztagot ingyen (ha akar), majd ő is felhasznál egy parancsjelzőt, mondjuk egy roham akcióra. Az ellenfele parancsjelzőért reagálhat a rohamra, majd megütköznek. Látható, hogy néhány Turn leforgása alatt kifogynak a parancsjelzőkből (pláne, ha közben még Sebjelzőként is felhasználja valaki őket). Ha az egyik játékos kifogyott, ellenfele még felhasználhatja a megmaradt jelzőit, majd a Battle Round véget ér, és a felhasznált parancsjelzőket begyűjtik a játékosok (DE a sebjelzők továbbra is a lényeken maradnak, így aztán minél több sebjelzőnk van kiosztva, annál kevesebb parancsjelzőt kapunk a következő körben). A következő Battle Round is Turnök váltakozásából áll, még ki nem fogynak a parancsjelzőkből a küzdő felek, s ez így megy addig, míg a győzelmi feltételek nem teljesülnek.
Parancsjelző osztás
Utaltam a cikk során arra többször is, hogy egy-egy Unit nem képes cselekedetre, vagy hogy egy akció több jelzőbe kerül. Ez azért van, mert minél többet nyüstöljük az osztagot, annál több jelzőbe kerül végrehajtatni vele a parancsot. Az első kiadott parancs 1 jelző, a továbbiak pedig 1+ ’annyi jelző, amennyi a Uniton a Turn elején van’. Azaz ha lövünk egy elf Elite Archer Unittal az első lövésünk 1 jelző. Ezután ellenfelünk Turn-je következik, majd ismét lőni szeretnénk velük. Ez már 1+1, azaz további 2 jelzőbe fog kerülni. Ha ezután rohamreakcióként lőni szeretnénk velük, akkor már 3 (rajtuk lévő) +1, azaz 4 jelzőt kellene költenünk, hogy rálőhessünk a rohamozókra. Ez egy 50 pontos csatánál (5 jelző összesen) igen csak problémás lehet.
Összegzés
A hosszú cikk ellenére a játék igen egyszerű, gyakorlatilag már az első játékalkalom alatt megérthető. Dörzsöltté válni benne azonban már kicsit tovább tart, és ebbe beleszámít az is, hogy a jó sereg összeállításán, és a parancsok megfelelő használatán nagyon sok múlhat. Nem mindegy például, hogy 2 vagy több jelzőért folytatok egy közelharcot, amit az előző körben egy rohammal kezdtem meg, vagy 1 jelzőt felhasználva berohamozok egy másik osztaggal is, és azzal gyakom le az ellenfelet.
A játék előnyeiként megemlíteném az egyszerű játékmenetet, és a Parancs/Sebjelzők nagyon ötletes megoldását, ami szintés sok taktikai elemet rejt magában.
Hátrányként felhoznám, hogy gyakorlatilag a „setup” fázis (a seregalkotás, és felpakolás) hosszabb, mint maga a csata lejátszása, illetve, hogy kezdő játékosként kicsit soknak tűnhet a Troopok képessége (ami viszont hamar megtanulható). A szokásos hátrány itt is befigyel, ami pedig a játék angol nyelve, bár mivel a kártyákon minden fel van tüntetve szimbólumokkal, ezért ez a későbbiekben egyáltalán nem lesz lényeges. Szintén hátránya a játéknak, hogy Magyarországon nagyon nehéz beszerezni, értsd: egyik boltban sem kapható, és a szállítási idő is bizonytalan, azonban ha mégis megjelenik valahol, akkor szerintem azt a 3000 Forintot mindenképpen megéri 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Örülök, hogy tetszik! :)